Forrás: MTI

A magánnyugdíjpénztáraknak összesen 97 ezer tagja maradt a korábbi 3,1 millióból. Végső eredményt majd február végén hirdet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, addig még külön engedéllyel nyilatkozhatnak tagságuk fenntartásáról elsősorban a külföldön tartózkodók. Az állami nyugdíjjal szemben a magánpénztári tagságot választók 40 százaléka kis összegű felhalmozással rendelkező, 35. életévét még be nem töltött fiatal. Ők a pénztárak beszámolója szerint azért szavaztak a maradásra, mert nem hiszik, hogy lesz állami nyugdíj, amikorra idősek lesznek. A fiatalok jelentős súlyából következik ugyanakkor, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség által 300-400 milliárd forint közöttire taksált összegből legfeljebb 300 milliárd marad a kasszáknál, míg az állam csaknem 2700 milliárdnyi vagyonhoz juthat a kasszatagok átléptetésével.

Papp Emília cikkének folytatását olvassa el a HVG-ben (2011/07)!

Kalocsai Zsolt úgy véli: összetett kérdés, hogy vajon pozitívak-e az egykulcsos adó hatásai. Szerinte az egykulcsos adó bevezetése sosem hermetikus, külső hatásoktól mentes gazdasági környezetben történik, és az egy kulcs nem szimplán egy kulcsot jelent, hanem gyakorta adócsökkentéssel is jár. Ezen kívül az adókedvezmények rendszerének szűkítése is több esetben megvalósult, továbbá az adóellenőrzések, ezen keresztül pedig az adóbeszedés hatékonysága is javult - fűzi hozzá. Leszögezi: az egykulcsos rendszer megítélése pozitív lehet, ha az adminisztráció egyszerűsítése kerül előtérbe, az adóalap meghatározása pedig nem lesz bonyolultabb, mint a korábbi progresszív rendszerben.

Amennyiben a magánszemély azt jogszerűen választja, az állami adóhatóság az előre kitöltött egyszerűsített bevallást április 30-ig küldi meg az adózó részére. Ha a magánszemély elfogadja a bevallást, akkor azt aláírva küldi vissza az állami adóhatósághoz. Eltérés esetén az adózó a bevallást javíthatja vagy kiegészítheti, s így juttatja el a NAV részére. A visszaküldés határideje: 2011. május 20.

A NAV tartalmai egyelőre az apeh.hu címen, az APEH logója alatt elérhetők.

Az Index információja szerint a nav.hu domain-t még 2007 augusztusában Simó István védette le. Simó, akinek több tucat más domainnév is birtokában van, a lapnak elmondta, „jól csengő névnek” tartotta. Simót az APEH még tavaly ősszel megkereste, hogy megvegye tőle a nav.hu domain-t, de „nevetséges árat mondtak, bőven százezer forint alatti összeget ajánlottak, a bekerülési és ráfordítási költség kétszerese volt az ajánlatuk” - idézte a lap.

Simó elmondása szerint az adóhatóság képviselője azt közölte vele, ennél többet nem fizetnek, megoldják úgy a dolgot, hogy a .gov.hu-s cím vezessen a NAV honlapjára.

Forrás: adozona.hu

Mit tehet a magán-nyugdíjpénztári tag befizetéseinek reálhozamával, ha visszalép az állami rendszerbe?

Megteheti, hogy egy összegben veszi fel. Vagy dönthet úgy, hogy átutalja önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számlájára. Ez az összeg nemcsak teljes adómentességet élvez, hanem az átutalt összeg 20 százaléka, de maximum 300 ezer forint visszaigényelhető az szja-ból az önkéntes nyugdíjpénztárba a 2011-ről adott bevallásban, vagyis 2012-ben. A visszaigényléshez az önkéntes nyugdíjpénztár ad adóigazolást (2012. február 15-ig). A harmadik lehetőség, hogy az állami nyugdíjrendszerben létrejövő „egyéni számláján” íratja jóvá ezt az összeget, s a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását kéri.

Mekkora reálhozamuk lesz a magán-nyugdíjpénztári befizetéseknek?

A pénztárak figyelmeztetnek, hogy a reálhozam (vagyis a magán-nyugdíjpénztári számlaegyenlegben kimutatott hozamnak az infláció feletti része) nem egyenlő az eddig publikált (nominális nettó) hozammal, ennél (az infláció mértékével) kisebb összeg, és folyamatosan változik. Végső mértéke csak az elszámolás napjával lesz meghatározható. A pénztárak tájékoztatása szerint a visszalépő tagok elszámolásának fordulónapja annak a hónapnak utolsó napja, amikor az elszámolás az ütemterv (ezt lásd a következő kérdés-válaszban) alapján megtörténik, vagyis a reálhozam pontos összege is csak ezen a fordulónapon derül ki.

Előfordulhat az is, hogy bizonyos esetekben nem lesz pozitív a reálhozam, tehát nem lesz visszalépő tagi kifizetésre lehetőség – figyelmeztetnek a pénztárak. Egyelőre ugyanis azt sem lehet tudni, hogy a befizetett vagy a befektetett pénz (amelyből már levonták a kezelési költséget) után fizetnek-e reálhozamot a pénztárak, mivel erre vonatkozó szabályozás még nincs. Amennyiben az utóbbi után, úgy nagy valószínűséggel kevesek számíthatnak majd reálhozamra.

Ugyanakkor, amit nagy valószínűséggel visszakapnak a magánnyugdíjpénztárakból távozók, azok az extra befizetések. Ilyen az az összeg, amelyet azért fizetett a pénztártag, hogy a befizetések kapcsán érvényesíthető adókedvezményt teljesen ki tudja használni.

A cikk folytatását olvassa el a hvg.hu-n!

Ha mondjuk valaki, az adóhatóság többszöri figyelmeztetése ellenére sem jelent és nem hatalmazott meg senkit abból a célból, hogy képviselje őt az ellene indított eljárásban. Ilyenkor, mondta Marosi Andrea egykori APEH-revizor, általában lehetett tudni, hogy a szabálytsértő szándékosan nem veszi át az APEH hivatalos értesítéseit.

A megfélemlített adózó - bilincs ide vagy oda - nem nyilatkozott. Ehhez joga van, az APEH-nek pedig ahhoz, hogy a vizsgálatot folytassa - húzta alá Marosi Andrea ügyvéd, az Adóiroda vezetője. A rendőrség ugyan a rá vonatkozó szabályok szerint járt el, de a rendelet, ami ezt előírja már tavaly kikerült az adóigazgatási szabályok közül.

Az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) - mely előírja, hogy az adózó ügyészi jóváhagyással elővezethető - ugyan már 1996 óta hatályos, de a módszer, amit a rendőrség a fenti esetben alkalmazott, egy éve nem hatályos - mutat rá Borsos József, az Adóiroda munkatársa. Azaz egy éve nem írja elő jogszabály, hogy a rendőrségi eljárásokra vonatkozó szabályok szerint kellene elővezetni azt az adózót, aki nem jelenik meg az APEH-idézésén és utólag sem menti ki magát hivatalosan.

Miután 2009 óta a mai napig nem született új szabály arra, hogy miként lehet elővezetni az adóigazgatási eljárásban vétkes adózókat, a rendőrség - az egyébként büntetőeljárásokban alkalmazott - módszerrel vezeti elő az illetékest. Ilyenkor három eset lehetséges: kezeit előre vagy hátra, a lábait egymáshoz, vagy egy tárgyhoz bilincseli. Jelenleg sem a törvény, sem a hatóságok nem tesznek különbséget, ha valaki ellen büntetőeljárás vagy közigazgatási eljárás folyik.

Az Adóiroda álláspontja szerint a jogállamiság követelményeinek sem tesz eleget az a tény, hogy a kényszerítő intézkedések alkalmazásáról nem rendelkezik a törvény, így a jogérvényesítés sem felelhet meg az úgynevezett "európai civilizációnak".

Forrás:adozona.hu

2. A Vizsgált időszak volt-e főállású illetve mellékállású munkaviszonya – ha igen, pontosan hol, és mennyi volt az éves bruttó keresete havi bontásban? Rendelkezik-e erről munkáltatói igazolással?

3. A vizsgált időszakban végzett-e valamilyen önálló tevékenységet (pl: megbízási jogviszony, bérbeadási, vállalkozói tevékenységet stb) ha igen, mi volt ez a tevékenység, és azt az adóhatósághoz bejelentette-e? Az abból származó nettó jövedelme mennyi volt az éves szinten havi bontásban?

4. A vizsgált időszakban mely gazdasági társaságban volt, illetve jelenleg is tulajdonos? Ha igen, akkor mikor, milyen módon és mennyiért jutott hozzá a tulajdonrészhez? A gazdasági társaságok részére a vizsgált időszakban tagi hitelt, vagy kölcsönt nyújtott-e, esetleg más címen bocsátott-e pénzeszközöket a gazdasági társaság rendelkezésére? Amennyiben igen, pontosan mikor, kinek, és milyen összegben, azt visszakapta-e már, ha igen mikor?

5. A vizsgált időszakban részt vett e gazdasági társaság alapításában, szerzett-e tulajdont gazdasági társaságban, ha igen erre mikor és milyen összeget fordított?

6. A vizsgált időszakban milyen ingatlanok voltak, illetve vannak a tulajdonában, azokat mikor , mennyiért és milyen jogcímen szerezte, illetve szüntette meg tulajdonjogát (pl: adás-vétel, örökség, ajándék, építés stb…)?

7. A vizsgált időszakban épített-e akár saját maga akár más személy részére? Ha igen akkor mikor és milyen összegért vásárolta azt a telekingatlant, amelyre építkezett? Amennyiben építkezett az építést mikor kezdte meg? Az építési engedélyt mikor kérte és milyen ingatlant épített (jellege, területe). Az építkezésnél ki volt a kivitelező az ingatlan építésére milyen összeget fordított az egyes években. Összesen milyen összegbe került a teljes építkezés megvalósítása? Amennyiben házilagos kivitelezés történt akkor kik dolgoztak az építkezésen? Rendelkezik e az építkezéshez kapcsolódó számlákkal, bizonyító erejű dokumentumokkal? Az építő anyagot honnan szerezte be? Az építés mikor fejeződött be? Illetve mikor várható a befejezése? Ha befejeződött, akkor a használatba vételi engedély kiadásra került-e. Ha igen akkor mikor? Jelenleg becslése szerint mennyit ér az ingatlan?

8. A vizsgált időszakban volt-e ingó értékesítésből, tartási életjáradéki vagy öröklési szerződésből, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, ingatlan bérbeadásból, nyereményből származó bevétele illetve jövedelme – ha igen pontosan miből, kitől, mikor és mennyi? ( Kérjük pontosan nevezze meg az értékesített ingóságot, ingatlant, osztalékot kifizetőt, a bérbe adott ingatlant, stb.)

9. A vizsgált időszakban kapott-e jelentősebb (100.000, -Ft-ot meghaladó) összegű kölcsönt vagy hitelt pénzitézettől vagy magánszemélytől, családtól, rokontól, ismerőstől- ha igen, pontosan kitől, milyen összeget és mikor? A kérdéses összeg részben, vagy egészben visszafizetésre került-e ha igen, mikor és milyen összegben?

10. A vizsgált időszakban részesült-e örökségben kapott e valakitől nagyobb értékű ajándékot, kártérítést –ha igen mikor, kitől és milyen összegben?

11. Milyen egyéb, a korábbiakban meg nem említett bevételben, jövedelemben ideértve az adómentes bevételeket is –részesült a vizsgált időszakban, azokhoz milyen jogcímen, összegben, és mikor jutott hozzá?

12. A vizsgált időszakban külföldről származó bevallási kötelezettség alá eső, illetve nem eső jövedelemmel rendelkezett-e? Ha igen, akkor kitől, milyen országok vonatkozásában, mikor és mekkora összegben keletkezett jövedelme?

13. A vizsgált időszakban vásárolt e gépjárművet (légi és vízi is ) ha igen, mikor, milyen típusút, rendszámút, (nyilvántartási számú), mennyiért illetve ha értékesítette, akkor mikor és mennyiért?

14. A vizsgált időszakban nyújtott-e kölcsönt magánszemélynek, illetve társaságok részére, ha igen pontosan mikor és kinek és milyen összegben? Azokat visszakapta- e már, ha igen mikor és milyen összegben?

15. A vizsgált időszakban rendelkezett, illetve rendelkezik-e belföldi, illetve külföldi pénzintézetnél vezetett számlával (bank-, befektetési, értékpapír-, devizaszálával stb.) –ha igen, melyik pézintézetnél, és mi a számla azonosítási száma?

16. A vizsgált időszakban éves bontásban milyen további jelentősebb kiadásai vannak (pl: külföldi utazás, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikk vásárlás, műtárgy vásárlás stb.) és ezek milyen összegeket tettek ki?

17. A vizsgált időszakban hány kereső személy és hány eltartott volt a családjában, mennyi volt az összes nettó jövedelem?

18. Megélhetésére fordított összeg éves bontásban (közüzemi díjak, napi életvitel költsége, ruházkodás)?

A Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint az egygyermekes szülők 58 százalékának, a kétgyermekesek 68 százalékának és a háromgyermekesek 98 százalékának nem kell szja-t fizetnie. Ugyanakkor a minimálbéren foglalkoztatottak – a magyar lakosság 65-70 százaléka – az Origo számításai szerint – egyáltalán nem élhet a kedvezménnyel. Ugyanis legalább 109 ezer forintos bruttó keresetre van szükség ahhoz, hogy a 10 ezer forintos családi adókedvezményt érvényesíthessük. Ahhoz, hogy a három gyermekünk után járó adócsökkentést maradéktalanul kihasználhassuk, a család havi jövedelmének el kell érnie a bruttó 487 205 forintot, ennél kisebb összegből ugyanis nem lehet 99 ezer forintnyi személyi jövedelemadót levonni.
 

A kedvezményt olyan gyermek után lehet érvényesíteni, aki után családi pótlékot folyósítanak, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy már magzat után is jár a kedvezmény, feltéve, ha a kora elérte a 91. napot. Ez utóbbiról azonban nem árt orvosi igazolást beszerezni, hiszen ezt az adóhatóság később kérheti. Amennyiben egy gyermekünk után nem kapunk családi pótlékot, s így szja-kedvezményt sem, de egy háztartásban élünk vele, és nincs állandó – legalább három hónapon keresztül folyamatosan szerzett – jövedelme, akkor az eltartottak számába őt bele kell számítani. Tehát ha három gyerekünk közül csak kettő után jár családi pótlék, de a harmadik sem repült még ki a fészekből, és első felsőfokú iskolai rendszerű képzését végzi, akkor a gyerekszám tekintetében kettővel, a kedvezmény mértéke szempontjából viszont hárommal kell számolni, vagyis kétszer harminchárom ezer forintnyi kedvezményre vagyunk jogosultak.

Forrás: www.hvg.hu

Az 1990-es 10 527 012 lakosnál a 2008 végén regisztrált 10 082 829 fő 4,2 százalékkal volt kevesebb, miközben az szja-t fizetők száma 6,3 százalékkal csökkent - írja az Index.hu.

Az adózók számának csökkenése a hírportál írása szerint több okra vezethető vissza, többek között olyan demográfiai tényezők, mint a társadalom öregedése, a fiatal korosztályokban a felsőoktatásban tovább tanulók arányának növekedése is belejátszhat. Ugyanakkor az adatbázisból kiderül: a foglalkoztatás csökkenése az egyik legfontosabb ok lehet.

A foglalkoztatási mutatókban nem változott jelentősen a legjobb és a legrosszabb helyzetben lévő kistérségek viszonya. A foglalkoztatási mutatókban - amelyek egyébként szintén magyarázatot adnak az adózók számának csökkenésére - látszólag ugyan még csökkent is a különbség, ezek azonban valójában az ország egésze foglalkoztatási helyzetének romlását mutatják. A munkanélküliségi arány 2008-ban 2,1 és 26,45 százalék között változott; előbbit a sopron-fertődi, utóbbit az abaúj-hegyközi kistérségben mérték, a legrosszabb munkanélküliség ráta így nagyjából tizenkét és félszerese volt a legjobbnak. Ez az arány alig volt alacsonyabb 1991-ben.

A foglalkoztatásról csak 1990-ből és 2001-ből származó adatok vannak. Ezek szerint húsz éve a fővárosban 83,7 százalékos, de további tíz kistérségben is több mint nyolcvan százalékos volt a foglalkoztatottság, és csak két - a fonyódi és a hajdúhadházi - kistérségben maradt 50 százalék alatt. Tizenegy évvel később viszont már csak nyolc kistérségben volt 70 százalék fölötti a foglalkoztatás - a csúcsot 72,55 százalékkal Szombathely térsége produkálta -, tizenegy térségben viszont a 40 százalékot sem érte el.

Az index.hu azt írta: az országos átlag így 75,5 százalékról - amiben persze 1990-ben még benne voltak nem privatizált állami vállalatok mutatói is - 60,29 százalékra csökkent. Azóta tovább romlott ez a mutató: a KSH adatai szerint a 15-64 éves népesség foglalkoztatási szintje 2009 elején már 55 százalék körül volt, és a legutóbbi, idén novemberben közzétett adatsor szerint is csak 56 százalékos.

Az adófizetők száma legnagyobb mértékben Budapesten csökkent: az 1990-es 936.674-gyel szemben tavalyelőtt már csak 761.152 fővárosi fizetett személyi jövedelemadót. Jelenleg még a miskolci és debreceni kistérségben van 90 ezernél több adózó, húsz éve a debreceniben kevesebb volt, a szegediben és a pécsiben viszont több. Az 1990-es huszonkettővel szemben már csak huszonegy kistérségben van negyvenezernél több adózó, a szekszárdi, az egri és a dunaújvárosi kikerült, a gödöllői és az érdi viszont bekerült ebbe a csoportba. Kilenc olyan kistérség van, ahol húsz éve nem volt még hatezer adózó sem, két éve már tizenhét ilyen volt; az viszont nem változott, hogy mindkét listán Őriszentpéter a sereghajtó, ahol az 1990-es 3.811 adózó 3.107-re csökkent.

Az adózók számának csökkenése egyébként nem rendezte át érdemben az ország leggazdagabb és legszegényebb területeinek jövedelmi arányait.

index.hu, MTI

Ha beütjük a keresőbe ezt a szót, adótrükkök – erre is számolatlanul kapjuk a találatokat – mégsem jutunk közelebb a válaszhoz, hogy mi is az adótrükk.

Az adótrükk – legalábbis ha az interneten ilyenre keresünk – az csak egy marketing fogás: az adójogszabályok egyszerű ismertetését, leírását adják el e kelendő és érdeklődést keltő kifejezéssel. Végtére is ha az adótrükk alatt valamely adókedvezményt, vagy adózókra kedvezőbb szabály alkalmazását értjük – akkor az adójogszabályok is tele vannak adótrükkökel. Példaként lehetne említeni az adójóváírást is – ha ezzel élünk, akkor alkalmazunk egy igazán legáis adótrükköt. Vagy úgyszintén, ha igénybe vesszük a családi kedvezményt, akkor is trükközünk. A példákat lehetne sorolni – de felesleges, ezek valójában nem adótrükkök. Amely eredményt tehát az adótrükk kifejezés internetes keresésével kapunk – az többnyire nem adó- hanem marketing trükk. Persze az így közvetített információ a felhasználó számára nem haszontalan, hiszen minél több információval rendelkezünk az adójogszabályok tartalmáról, alkalmazásukról, annál inkább tudunk élni az e jogszabályokban felkínált kedvezményekkel.

Mindazonáltal az, amit a jogszabály egyértelműen lehetővé tesz, megenged, - az nem adótrükk. Az adótrükk kifejezés az én fogalmaim szerint egy olyan adózási megoldást jelent, amelynek jogszabályszerűsége kétséges: vagy a hiányos jogi szabályozás, vagy kialakulatlan gyakorlat miatt. A szándékolt cselekedet vagy alkotó jogértelmezéssel, vagy a tények meghamisításával illeszthető az adott jogszabály alkalmazási körébe.

Ha pedig az adótrükk jogszabályba ütközőt jelent – akkor adózóként is egyértelmű kell legyen a megítélése: ne alkalmazzuk, ha másért nem, akkor azért ne, mert túl nagy a kockázata, veszélyes. Persze nem jókedvében trükközik az ember, hanem kényszerből: a magas adók és járulékok elmaradhatatlan velejárója ez, adott esetben a piacon maradás feltétele. Az adótrükkök ilyen szociológiájából egyértelműen látszik egyébként az ellene való gyógyszer is: nem az ellenőrzési szigor és az adminisztratív keménykedés a megoldás, hanem a mostani helyett normális adómértékek bevezetése.

Munkavállalókat nem munkaviszonyban, hanem vállalkozóként alkalmazni – ez egy adótrükk - ahol a felek eljátszák a munkavállaló önállóságát – a munkáltatónak azért előnyös, mert csökkenti az adóalapjait, a munkavállalónak pedig azért, mert így megtarthatja a munkahelyét.

Építőiparban a segédmunkásokat off shore cégben alkalmazni, majd kikölcsönözni a korábbi munkáltatójuknak – adót és járulékot pedig ez miatt nem fizetni, a kölcsönzési díj számlát pedig költségként elszámolni – ez is egy adótrükk.

Munkavállalók részére plusz javadalmazást kifizetni – különféle alapítványok és szakmai képzések közbeiktatásával – szintén egy adótrükk, amelyben megtalálhatók az előnyök.

Személygépkocsi után áfát visszaigényelni – tehergépkocsiként feltüntetve, ez is egy adótrükk.

Szlovák rendszámú autó – amelyet egyébként minden más körülmény Magyarországhoz köt – nos ismert adótrükk ez is.

Havonta tízezer kilométer gépkocsi-költséget elszámolni egy szellemi tevékenységet végző egyéni vállalkozásban – szintén adótrükk. Ez nyilvánvalóan a tények – a felmerült költségek – meghamisítása. Írtam erről egy blogszerű feljegyzést, amelyhez egy igen érdekes észrevétel érkezett:
„Igen sok a kilométer. De az a bankvezér, aki 50 millió forintos céges Mercivel jár, mert az jár neki szerinte és az a szobafestő, aki 1,6-os Opel Astra combival jár, hogy be tudja rakni a szerszámait is mid a ketten 15ezer forintot fizetnek havonta. Hogy is van ez? Az emberek nem hülyék, le fogják ezt verni úgy a politikusokon, mint vak a poharat. Csak legyen rá alkalmuk.”
Válaszoltam is valami olyant, hogy én egy konkrét adóügyben találkoztam szembe ezzel a problémával – ahol ezt az érvet az adóhatóság bizonyosan nem tudja akceptálni.

Nyilván vannak nehezebben megfogható, összetettebb, vagy a termelési, kereskedelmi folyamat rejtett bugyraiba rejtett adótrükkök is.

Ügyvédként mindig az éppen vizsgált esettel és a már kiszabott szankciókkal találkozik az ember – ez eleve meghatározza a szakmai hozzáállást, csak óvatosan azokkal az adótrükkökkel. De ha végignézünk csak az előbbi felsoroláson - megértő is lesz a trükközőkkel, és dühös az államra, a törvényhozókra: miért nem tudnak teremteni olyan jogi, adózási környezetet, ahol nincs gazdasági kényszer a trükközésre. Miért olyan nehéz ezt megérteni?

Ha a trükközés lélektanát, szociológiáját vizsgálják – lehet helye empátiának, jogi megközelítésben azonban nem – hiszen ami jogszabályba ütközik, azt nem lehet javasolni, támogatni, illetve mindenkinek számolnia kell a szankciókkal. Így működik a jog általában – és az adótrükkök kapcsán is.

A tények meghamisításán alapuló adótrükköknek az a kockázata – hogy a hamisítás feltárható. Még összetettebb ügyleteknél is por kerülhet a gépezetbe.

Az alkotó jogértelmezésen alapuló adótrükköknek az a kockázata, hogy az autentikus jogértelmező soha nem az ügyvéd és az adótanácsadó – hanem az adóhatóság és a bíróság. És ezek mindig másként fogják értelmezni a jogszabályt, mint ahogy a trükk megkívánná.

A cafeteria szolgáltatások adminisztrációjának egyszerűsítésére bevezetett plasztikkártyát februártól több nagy élelmiszer áruházlánc és szupermarket hálózat üzletei is elfogadják, de várhatóan belép még a BKV és más szolgáltatók is. A hideg- és meleg ételutalványokat is helyettesítő kártyával ezért várhatóan az egész országban lehet fizetni.

Timár György, a Multi-Pay rendszert működtető társaság vezérigazgatója szerint az új, többfunkciós kártya potenciális ügyfeleinek száma minimálisan 1 millió alkalmazott - ennyien használják ugyanis egészségpénztári kártyájukat az országban.

Elmondta: a munkaadók és a munkavállalók számára is előnyös plasztikra épülő informatikai rendszer megkönnyíti az elszámolást, feleslegessé teszi a papíralapú utalványokat, mivel egy kártyán elkülönítve kezeli a különféle cafeteria juttatásokat. Az újdonság piacképességét bizonyítja, hogy bár a rendszer még be sem indult, már a múlt év decemberében 1.500 egységgel bővül a Multi-Pay elfogadó hálózata.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra is, hogy a múlt évi önkéntes pénztári (nyugdíj- és egészség) egyéni befizetések 30 százalékát jóvá lehet írni az szja-ból - 2011-ben ez már csak 20 százalék lesz. Ugyanakkor leghamarabb január végén derülhet ki, hogy melyik elem lesz a cafeteria - más néven természetbeni juttatások - jövő évi "sztárja", ugyanis a cafeteria-nyilatkozatokat január közepén-végén zárják a munkaadók.

Forrás:www.privatbankar.hu

A tervek szerint az új szervezethez fut majd be az állami bevételek 90 százaléka, vagyis amennyiben rosszul dolgoznak, az egy százalékos tévedés is 100 milliárd forint nagyságrendű bevételkiesést okoz az állam számára.

Több mint 20 év elfelejthetjük az APEH nevet - jön a NAV.

Forrás:www.adonet.hu

Eddig az elsőfokú cégeljárás volt elektronizált, ez kiterjed a jövőben a fellebbezés miatt folytatódó - másodfokú - eljárásokra is. Szintén tavaly módosult úgy a cégeljárási törvény, hogy a cégbíróságnak bejegyzés előtt egybe kell vetnie az iratokban szereplő lakóhelyet a lakcímnyilvántartásban szereplővel, és ha a kettő nem egyezik, akkor ez utóbbit kell bejegyeznie. Miután a személy nevén, lakcímén és az anyja nevén kívül más adatot nem ismer a cégbíróság, e háromból kellene ellenőrizni a lakcímet, de a próba alatt több mint ezer esetben ez a három adat több személyhez is tartozott. Ezért ez a módosítás nem lép hatályba jövő év szeptember 1-jén.

Eredetileg jövő év első napjától a csődeljárásban a bíróság és a felek csak elektronikusan kommunikálhattak volna - a magánszemélyekre nem terjedt ki ez a kötelezés. A nem magánszemély ügyfeleknél is jövő július 1-jére - fél évvel későbbre - tolja ki a tervezet az elektronikus kapcsolattartást.

Forrás:http://www.piacesprofit.hu

A cég jövője
Egy többéves cég érték
„Eladná a cégét, de tartozás terheli?” – kérdezi szakmai blogjában dr. Pámer Zsuzsanna ügyvéd, aki szerint egy veszteségessé váló cég még egy ideig finanszírozható, de aztán elfogynak a tartalékai, s ekkor sokan úgy gondolják, hogy nem érdemes vele tovább foglalkozni. A szakember a blogjában ezt a tanácsot adja: „Bármekkora is az ön cégének jelenlegi tartozása, ne várjon tovább egy percet sem! Minél előbb megteszi a szükséges lépéseket, annál több az esélye, hogy jól ki tud jönni ebből a helyzetből. A legfontosabb, hogy szerezzen annyi készpénzt, amit egy összegben le tud tenni a hitelező elé azzal, hogy tekintsen el a kamatoktól, és engedélyezze a tőketartozás részletekben történő megfizetését.” Lapunknak válaszolva a szakember kifejtette: nem csupán a rosszul menő cégek tulajdonosai keresik az eladás lehetőségét: vannak, akik például külföldre igyekeznek, de akadt a praxisában olyan is, aki már csak a nyugdíjaséletre vágyott, s ezért akart megválni evás kisvállalkozásától.
A piacon azokból a vállalkozásokból jelentős a kínálat, amelyekből a legtöbb található az országban, s amelyeknek egyik fő jellemzőjük, hogy nincs bennük vagyon. Az egy „léptékkel" értékesebb vállalkozásoknál - kiváltképp, ha termelőcégről van szó - már nem az a fő motívum, hogy a tulajdonosok pénzzé tegyék a céget. Előbbre való, hogy gondoskodni akarnak a vállalkozás jövőjéről, még akkor is, ha már kiszállnak belőle.
Az eladó és vásárló cégek összehozására szakosodott társaság nagyobb vállalkozások tranzakcióit szervezi, még most, a válság második évében is, noha a vállalat vezérigazgatója, Préda István a Piac & Profitnak már így fogalmazott: a „munkadarabok" kisebbek lettek. Tavaly sem volt kevés az önmagát eladásra kínáló vagy éppen a saját piaci pozícióit például cégvásárlással erősíteni akaró cég, de nem a nagyobb és a közepes vállalkozások tulajdonosai döntöttek úgy, hogy kivonulnak a piacról, hanem a kisebbek. Az MB - azaz a Magán Bankár - Partners Zrt. szolgáltatásai a kkv-k azon körére terjednek ki, amelyek legalább 200-300 millió forint körüli nyereséget érnek el, illetve megvan bennük a potenciál, hogy ilyen eredményt produkálhassanak. Professzionális befektetők ugyanis ritkán vesznek 2-3 millió euró értékűnél kisebb vállalatokat.
Előfordul, hogy olyan valakik a megbízók, akik szembekerültek a ténnyel: nem rendelkeznek megfelelő örökössel. De az is gyakori, hogy a kisebb családi vállalkozás megnő, s eléri a familiáris menedzselhetőség képzeletbeli plafonját. Préda István szerint a nagyobb vállalkozásoknál is járható út, hogy az addigi tulajdonos ott marad, és végzi tovább azt, amihez ért, de az ügyvezetésből kilép. Az is megoldás, hogy két-három év alatt adja át az eredeti tulajdonos az újnak a kapcsolatrendszert, a know-how-t. Több példa is volt már rá, hogy a többségi tulajdonossá váló pénzügyi befektető az általa bevitt új jövőképet kezdte el „életre kelteni". A kisebbségi tulajdonossá lett korábbi főtulajdonos és az új befektető a közösen felerősített vállalatot később együtt adja el. Ez azért jó, mert ekkor már a kisebb üzletrész is legalább annyit ér, mint korábban a nagyobb: a hajdani cégalapító tehát másodszor is tisztességes haszonhoz jut.
Kopogtatók
A szakmai és a pénzügyi befektetők között egyaránt lehetnek magáncégek és tőzsdeiek, ez utóbbiak nagy számban egyelőre külföldön találhatók, s leginkább növekedési kényszerük vezérli őket: a részvényesek elvárják a társaság gyarapodását, s ha ez organikus módon nem sikerül, magáncégeket vásárolnak fel, amit a tőzsde a vételárnál magasabbra értékel a felvásárló csoport tagjaként, növelve a részvényárfolyamot. Motiválhatja a vásárlást, hogy többletértéket kíván bevinni szervezetébe a cég, vagy hogy új piacot keres termékeinek, de az is, hogy meg akar szerezni egy terméket a saját piacán. Szert tehet a vevő új, jó menedzsmentre is annak reményében, hogy egy adott régióban növekedni tudjon.
Sokszor nem elég, hogy jó terméke legyen valamely cégnek, értékes kapcsolatrendszerre is szert kell tennie például egy jó felvásárlással ahhoz, hogy a piacon maradhasson. Létezik olyan kategória is, amelynek „kopogtató lehetőség" a neve, s attól különleges, hogy az ide tartozó cégek a válság ellenére sem nyomott áron kelnek el. A tulajdonosok nem akarják mindenáron eladni a vállalkozásukat, de ha olyan vevő jelentkezik, akinek kifejezetten az ő vállalatuk kell, szívesen tárgyalnak vele. A másik oldalon is akadnak „kopogtató lehetőségek", olyan befektető társaságok, amelyek akkor költenek pénzt, ha váratlanul jó céget ajánlanak nekik.
Az elmúlt két évben nagymértékben megváltoztak mind az eladni akaró, mind a vásárlást tervező cégek céljai. Préda István néhány adattal jellemzi is a változásokat: tavaly értékben számolva 95 százalékkal zsugorodott a piac 2007-hez képest, pedig szinte azonos számú tranzakcióra került sor. S míg három éve sok milliárdos értékű ügylet is volt, a válság időszakában már csak a kisebb vállalkozásokat adták-vették, s az üzletkötések szereplőit is más motiválta, mint korábban. Vannak, akik tudják, hogy előnytelen árat kapnak, mégis túladnak a cégen: elegük van a vesződségből, belefáradtak, nincs kedvük kivárni, míg ismét konjunktúra lesz. Mások a túlélés érdekében keresnek piaci lehetőséget azt remélve, hogy befektetőre találva csökkennek a likviditási problémák, s elkerülhetik a csődöt. Az előremenekülés is válságstratégia lett: a vállalkozás tulajdonosa látja, hogy talpon maradása érdekében ajánlatos a céget konszolidálni, akár az általa kezdeményezett felvásárolással. De úgy is, hogy még időben eladja vállalkozását egy jóval erősebb piaci szereplőnek.
Kamarákkal tovább élve
„A befektetők, illetve a cégvásárlók mindenekelőtt általános szempontokat vizsgálnak - osztotta meg tapasztalatait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Parragh László. - Például azt, hogy mióta működik a vállalkozás, van-e jövőképe, s ha igen, mennyire reális. Képes-e megújulásra, mekkora az árbevétel és a saját tőke, milyen a vállalkozás irányítása, mennyi a foglalkoztatottak száma. Milyen a vállalkozás ágazati hovatartozása, piaci kapcsolatai, térségi szerepe, a termékei, szolgáltatásai iránti kereslet, milyenek a pénzügyi jellemzői, hogyan alakul az eredmény és a jövedelmezőség, milyen a hitelállomány és annak összetétele, milyenek a fedezeti mutatók, van-e sorban állás, milyen a vevőállomány stb. Az is fontos, hogy a vállalkozásnak milyen »kifutása« van, van-e K+F tevékenysége. Természetesen a befektetők, vásárlók szempontjából a vállalkozás méretének is szerepe van. A mikrovállalkozásoknak elsősorban helyi szinten lehetne partnereket találni, a nagyobbak - tíz fő fölött - általában könnyebben vesznek részt a kapcsolatépítésben.
A területi kamarák kapcsolatrendszerük révén - ideértve a határ menti kapcsolatokat is - jelenleg is fontos szerepet játszanak találkozók, rendezvények, konzultációk révén a partnerek összehozásában. Mindazonáltal a kérdés felvetése jogos: nincs olyan fórum, amely ezt a folyamatot intézményesen kezelné, s az általános tőke- és hitelhiány, a partnerek bizalmatlansága további nehézségeket jelent. Hogy milyen mozgások jellemzőek, pontosan nem tudni, de a válság következtében a kínálati oldal biztos, hogy felerősödött. Ráadásul az a tapasztalatunk, hogy a fejlett gazdaságokban a családi cégek tulajdonosainak gyermekei már nem akarnak a családi cégben működni, így az ezért válik eladóvá. Nálunk fejlettebb országok - például Németország, Franciaország - a kamarák szervezésében már olyan programokat indítanak, amelyek e cégek átvételét, tovább élését célozzák. Szinte bizarr, hogy ebbe készek bevonni kelet-közép-európai vállalkozókat is - immár nemcsak munkaerőt, hanem kisvállalkozót is csábítva..."
Régi szép idők?
Még három-négy évvel ezelőtt is komoly pénzügyi likviditás jellemezte a piacot, s világszerte óriás fúziókkal, felvásárlásokkal lehetett találkozni. Sokáig a pénzügyi befektetések száma is jelentős volt, sőt a különböző alapok egymásba is rendszeresen befektettek. Az utolsó „békeévekben” a fúziós és felvásárlási (Mergers & Acquisitions, M&A) piac Oroszországban regisztrálta a legtöbb felvásárlást, összeolvadást – egyetlen év alatt több mint 1200-at legalább 100 milliárd dollár értékben –, de Ukrajnát és Szerbiát is jó helyen jegyezték. A magánbefektetésekben nem volt hiány a kelet-közép-európai országokban sem, s azt is kiszámolták, hogy az évtized második felében volt olyan év, amikor Magyarországon is megduplázódott, csaknem 10 milliárd dollárra ment fel a megelőző esztendeihez képest a felvásárlások, tranzakciók értéke.

Forrás: http://www.piacesprofit.hu
 

Barack Obama amerikai elnök visszaesése azzal indokolható, hogy az utóbbi hónapokban sokat romlott népszerűsége. Ezen felül a képviselőházban pártja, a demokraták kisebbségbe kerültek a nemrég megtartott félidei választás során, így a világ egyetlen szuperhatalmának első embere sem tehet azt, amit akar.

A lista harmadik helyén Abdullah bin Abdul Aziz al-Szaúd, Szaúd-Arábia uralkodója áll. Őt követi Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök. A világ ötödik legbefolyásosabb személyisége XVI. Benedek pápa, a hatodik pedig Angela Merkel német kancellár asszony lett. A TOP10-be befért még David Cameron (7) brit kormányfő, Ben Bernanke (8), az amerikai jegybank (FED) elnöke, Sonia Gandhi (9), az indiai kormánypárt elnöke; valamint a Microsoft vezére, Bill Gates (10).

Az összeállítás további érdekességei: Dilma Rousseffet (Brazília elnökét) az előkelő 16. helyre sorolták. Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy 19., Hillary Clinton, amerikai külügyminiszter pedig a 20. pozíciót foglalhatta el. A Forbes szerint a földkerekség 31. legbefolyásosabb személyisége Kim Dzsong Il, (észak-koreai diktátor), 39. helyezett a dalai láma és 41. Ban Ki Mun (ENSZ- főtitkár).

A tőzsdeguru Warren Buffett a 33. a sorban megelőzve a Nemzetközi Valutaalap igazgatóját, Dominigue Strauss-Kahnt (37) és az ifjú milliárdos Facebookos, Mark Zuckerberget (40).

A 68-as mezőnyben ott találjuk az 57. helyen tanyázó Oszama bin Ladent és Joseph "Sepp" Blatter (65) FIFA elnököt is, a felsorolást pedig a 68. helyen álló Julian Assange zárja, aki nyilvánosságra hozta az iraki és az afganisztáni háborúra vonatkozó, titkos Pentagon-iratokat.

Játszunk el a gondolattal! Ha nálunk is készülne ilyen lista, vajon kik lennének Magyarország legbefolyásosabb emberei? A Pénzcentrum.hu szerint a magyar TOP 10-es listát is egy politikus, az ország miniszterelnöke, Orbán Viktor vezetné. De helyet kellene kapnia a rangsorban a legnagyobb ellenzéki párt, a Magyar Szocialista Párt erős embereinek, Mesterházy Attila pártelnöknek valamint Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnöknek. A pártok pénzügyeit intéző háttéremberek szintén komoly befolyással bírnak az országban történtekre, így a listáról hiba lenne kifelejteni a szocialista Puch Lászlót és a Fidesz gazdasági ügyeit kézben tartó Simicska Lajost.

Nem hagyhatók le a legbefolyásosabb emberek listájáról a gazdasági élet meghatározó vezetői, a leggazdagabb magyarok sem: Csányi Sándor az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a MOL igazgatóságának alelnöke, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, valamint Demján Sándor a TriGránit Fejlesztési Zrt. vezetője, tulajdonosa, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke.

Szintén komoly befolyással bírnak mindennapjainkra a politikától független közhivatalok vezetői: Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke; Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész és a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András.

A negyedik hatalmi ág, a média ugyancsak alkalmas széles tömegek véleményének formálására. A médiát ellenőrző hatóság vezetője Szalai Annamária így ugyancsak kihagyhatatlan a legbefolyásosabb magyarok listájárról. Akárcsak a két nagy kereskedelmi televíziós csatorna irányítója: Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója és Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója. Komoly befolyással bír a médiában Bayer József, az Axel Springer ügyvezetője is, hiszen az általa kiadott vidéki lapokat naponta milliók olvassák Magyarországon.

A válságadók tartósan beépülnek a magyar költségvetési hiány finanszírozásába, ugyanis a „nagy sikerre való tekintettel” 2012-re ígért kivezetésüket prolongálta a kormány. Igaz – mintSzijjártó Péter miniszerelnöki szóvivő utóbb bevallotta –, nem ezen a néven, és a mostani összegnek csak a felét vonják el az érintett ágazat szereplőitől. 2013-tól összesen évi 200 milliárd forintot. Időkorlát nélküli sarcról van szó, azaz a különadót felváltó, s azt „új szabályozási hozzájárulásra” átkeresztelő kormány tartós bevételi forrással számol.

Az energiaszolgáltatók nyereségének 8 százalékát elvonó Robin Hoodadó is hosszú életű maradhat, noha az adótörvényekhez benyújtott módosító indítvánnyal a minap szavazta meg a parlament, hogy hatályát 2002 végéig tolják ki. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéhez forrást „teremtő” adó eredetileg ez év végén kimúlt volna. Az információáramlásban fellépő zavar számlájára írható, hogy e tétellel még 2014-ben is számol a kormány, sőt abban reménykedik, hogy az energiacégek nyereségessége nőni fog, erre utal a 20-ról 23 milliárd forintra felsrófolt előirányzat.

Akinek még szemernyi kétsége lett volna a magánnyugdíjpénztárak sorsa felől, mára tisztán láthat. Ebben a színjátékban a függöny már régen legördült. A befizetések 2011 végéig szóló átcsatornázása az állami nyugdíjkasszába, és a tagok önkéntes visszaléptetése kész ténynek vehető, a kormány ugyanis a befizetések eltérítésével, illetve a visszalépők számláján lévő értékpapírok megszerzésével és értékesítésével annyi forrásra biztosan szert tesz, amennyi a nyugdíjkassza egyenesbe hozására, a hiány lenullázására elegendő. Ehhez a tagok vagyonából 2014 végéig évi 530 mil liárd forintra lesz szükség, tehát a kormány nemcsak jövőre, hanem a rá következő három évben is ennyi elvonással számol – ilyen tempó mellett egyébként négy év alatt lényegében fel is élné a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat.

Kopits György emlékezete szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt ígérte, hogy csak 14 hónapon át tartja meg magának az állam a magánnyugdíjpénztárakat illető munkavállalói befizetéseket. Az elnök hangsúlyozta, hogy a 2011-es költségvetésben a három százalékos hiánycél tartását a magán-nyugdíjpénztári befizetések átcsoportosítása teszi lehetővé. A kormány olyan számokat szerepeltet a jövő évi költségvetésben, illetve a középtávú tervekben, amelyek nem valósíthatók meg, magyarul nem valós számok – értett egyet a riporteri felvetéssel a KT elnöke. A középtávú kivetítésben nehezen elfogadható, meglepő feltételezésekkel lehet találkozni, ezek közül a professzor az évi ötszázalékos GDP-növekedési ütemet hozta fel, ami jó esetben is legfeljebb három százalék körüli lehet.

A 2015-re ígért 400 ezer új munkahely illúziószámba megy, a KT a rendelkezésre álló adatokból 102 ezer állás megteremtésére lát reális lehetőséget. A válságadók káros mellékhatásairól a KT külön jelentésben emlékezett meg, ebben a beruházások visszafogását, a fogyasztás csökkenését és a terhek több mint harmadának a fogyasztókra történő áthárítását jelölte meg komoly veszélyforrásként. A KT elnöke szerint fontos lenne, hogy az adófizetők ismerjék előre hosszabb távon is a feltételeket, mert enélkül nem mernek lépni, beruházásokat tartanak vissza. Úgy véli, tisztánlátás, kiszámíthatóság nélkül a társaságiadó 10 százalékra történő csökkentésének pozitív hozadéka is veszélybe kerülhet.
Érdekes volt a középtávú kormányzati kitekintés publikálásának időzítése. A fejezeti indoklások közéutólag, a feltűnést kerülve becsúsztatott táblázat akkor vált elérhetővé az interneten, amikor már mind a KT, mind az Állami Számvevőszék elkészítette és a 2011-es költségvetési törvényjavaslatról megfogalmazott észrevételeit, azaz pontot tett az ezzel kapcsolatos jelentésre és ismertette kritikáját a gazdasági bizottsággal. Az eljárás a számvevőszéki és költségvetési bizottsági előterjesztésben eldugott, a munkavállalói járulék félszázalékos emelésére tett indítvány kezeléséhez hasonlatos. Mint arról beszámoltunk: a negyven év szolgálati idő megszerzésével öregségi nyugdíjjogosultságot szerző nők nyugellátáshoz szükséges 40 milliárd forint pluszbevételt biztosító rendelkezést az ellenzék szerint a kormány sunyi módon vitte a parlament elé és szavaztatta meg.

A jövő évi költségvetéshez csatolt kitekintésben felvázolt jövőkép a Fidesz gazdaságpolitikájának és retorikájának ellentmondásaira is felhívja a figyelmet. A lakásépítési támogatások fokozatos leépítése például szöges ellentétben áll az előző Fidesz-kormány gáláns politikájával, illetve a mostani bérlakásépítési elképzelésekkel. Az idei 147 milliárdos támogatási keret 2014-re 89 milliárdra olvad. A családtámogatások, szociális juttatások fejezetnél nem tapasztalható viszszafogottság, az az idei 643-ról négy év alatt 714 milliárdra kúszik fel, miközben a gyerekesek adókedvezménye révén további százmilliárdokat hagy a családoknál. Évről évre nő a helyközi személyszállítás támogatása, amely az idei 155 milliárdról 2014-re 230 milliárdra hízik. Az állam magán sem sokat spórol, a költségvetési szervek kiadásai a jelenlegi 1840 milliárd helyett 2014-ben már 2056 milliárddal terhelik az államkaszszát. A civil szerveződések fontosságát egyharmados pénzmegvonással „ismeri el” a kormány, amely 5,3-ről 3,6 milliárdra vágja vissza támogatási keretüket – már jövőre.
Sok jóra az önkormányzatok sem számíthatnak. Teljes bevételeik 2009-ben 1308 milliárd forintról 2014-re 1284 milliárd forintra mérséklődnek, ami nettó pénzkiesését okoz a számukra, miközben az sem tisztázott, hogy az állam milyen feladatokat hajlandó viszszavenni tőlük. Ez is közrejátszik abban, hogy a helyi önkormányzatok egyenlege 2012-től évi ötvenmilliárd forintos lépésekben romlik, s 2014-re eléri a mínusz 200 milliárdot. Az állami vagyonkezelés is garantált veszteségforrást jelent: a bevételek és kiadások közt tartósan 40–45 milliárdos lyukat kell befoltozni – minden évben.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a „pofátlan végkielégítések” 98 százalékos különadójából 2014-ig évi egy-egymilliárd forintos bevételt irányoz elő a kormány.
Bevételek nyomában
A költségvetési kitekintésről szóló táblázat első pillantásra furcsán mutat, úgy tűnik mintha elcsúsztak volna a sorok a válságadókkal kapcsolatban, s valójában 2011-ben lennének csak különadók. A 2010-es sorban ugyanis nem szerepel bevétel, holott ezeket már az idén kivetette a kormány, s az első részleteket már be is kellett fizetniük az érintett vállalkozásoknak.

Kormányzati körökből megtudtuk, hogy a kitekintésben csak olyan tételek szerepelnek, amelyeket a parlament elfogadott. A 2010-es elfogadott költségvetésben viszont nincsenek benne a különadóból származó források, s ilyen irányú módosításokkal nem is éltek.
Vagyis, ezért nem szerepel a táblában a 2010-re feltüntetett válságadó-bevétel – magyarázták. Az okfejtés után viszont egyértelmű, hogy nem „nyomdahibáról” van szó, s a többletterhekkel, ha nem is az eredeti volumenben, de 2013–2014-ben is számol a kabinet.

Forrás:www.nol.hu

Egy másik eset, ami a gépjármű-forgalmazást érintő „négyes vizsgálat” volt, várhatóan 1 milliárd forint áfa-hiányt állapít meg. gépjárművek közösségi értékesítését ellenőrizte. Az Ausztriát, Németországot, Szlovákiát, Magyarországot érintő, a gépjárművek közösségi értékesítését vizsgáló eljárásban Magyarországon 23 adózónál az általános forgalmi adó bevallás utólagos ellenőrizésével kezdtek a revizorok, 671 csalással érintett gépjármű tulajdonosainak nyilatkoztatásával folytatták a feltárást, majd további 600 magánszemély és cég került az adóhatóság látókörébe. Németországban 790 eljárást indítottak. Ausztriában egy közvetítő cég működött közre az ügyletek során, ezért ott nem keletkezett adókár. A cég alapítóival és tanácsadójával szemben azonban büntető eljárás indult. Szlovákiában 3 társaságot vontak ellenőrzés alá. Egyikük esetében 65 ezer eurós adóhiányt állapítottak meg.
Wolfgang Nolz, az osztrák adóhatóság elnöke a nyitott határokkal együtt járó "utazó" adócsalók leleplezésének fontosságáról, míg Jan Knizek, a cseh adóhivatal vezetője arról beszélt, hogy az adóhivataloknak a korábbinál emberségesebben kell a munkanélküliséggel is küszködő adózók felé fordulniuk. Henryk Swiniarski, a lengyel adóhivatal vezetője adóstruktúrájuk rugalmasságáról, illetve belső adminisztrációjuk egyszerűsítéséről tett említést, míg Igor Sulaj a szlovák adóhatóság első embere a történelmi együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Szikora János APEH-elnök elmondta, hogy az idén tavasszal Pozsonyban tartottak egy hasonló tanácskozást, de akkor a V4-ekhez még csak Szlovénia csatlakozott. A mostani konferencia akár a "V6 csoport" megalakításának is tekinthető – jegyezte meg az állami